Alkalmazás-fejlesztések csak az állam által támogatott – és a 4. § (1) bekezdés a) pont af) alpontjában rögzített módszertan szerint meghatározott, szakmailag indokolt mértékű kapacitásig költségtérítés nélkül igénybe vehető – fejlesztői környezetben végezhetők el.
A fejlesztésekbe a lehető legnagyobb mértékben be kell építeni a FLORA Környezet által biztosított szabályozott és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás
(a továbbiakban együtt: KEÜSZ-ök és SZEÜSZ-ök) komponensek használatát.
A fejlesztések eredménytermékeiben kötelezően biztosítani kell a KEÜSZ-ök és SZEÜSZ-ök igénybevételét, az általuk lefedett szolgáltatási elemekre és funkciókra egyéb megoldások nem alakíthatók ki a fejlesztett alkalmazásokban.
Biztosítani kell az FLORA Környezetben létrehozott alkalmazások, forráskódok, dokumentációk és kapcsolódó egyéb eredménytermékek (a továbbiakban: alkalmazáselem) vonatkozásában, hogy az állam azok tekintetében megszerezzen minden olyan jogot, amely az állam számára – a hátrányos, külső fejlesztőtől való függőség kizárásával – biztosítja azok korlátlan felhasználását, beleértve a korlátlan továbbfejlesztést, átalakítást, módosítást, továbbértékesítés is.
A 4. pontban előírtak során biztosítani kell, hogy az alkalmazást, vagy annak önállóan is működőképes részeit az azt fejlesztő szervezet az állami szervek körén (piacán) kívüli más vásárlók számára szabadon értékesíthesse azzal, hogy ennek eredményeként az államot megillető, a 4. pont szerint megszerzett jogok nem sérülhetnek.
Amennyiben a fejlesztő szervezet a 4. pontban felsorolt jogokat valamely alkalmazáselem vonatkozásában nem tudja átadni az állam számára, ezt a beszerzési eljárásban jeleznie kell. A megrendelő abban az esetben tekinthet el a 4. pontban felsorolt jogok megszerzésétől, amennyiben az adott rendszerelem vonatkozásában ez a fejlesztő szervezettől független okból nem teljesíthető és ez nem sérti a jelen rendelet célját, tehát nem okoz az állam számára hátrányos, külső fejlesztőtől való függőséget.
A LIBRA Alkalmazás-katalógusban ellenőrizni kell, hogy a tervezett fejlesztésben meghatározott igények kiszolgálására nem áll-e már rendelkezésre állami tulajdonban lévő alkalmazás, amely közvetlenül, vagy kisebb mértékű továbbfejlesztéssel alkalmas vagy alkalmassá tehető a megfogalmazott szakmai igények kielégítésére.
A fejlesztési feladat jellegéhez és a megvalósítandó funkciókhoz illeszkedően a technológiailag elérhető legnagyobb arányban be kell építeni, és alkalmazni kell a fejlesztés során az állami infrastruktúra környezetben támogatott nyílt szabványra épülő, nyílt forráskódú alkalmazásokat.
Az alkalmazástermék beszerzése során érvényesíteni kell a takarékos állami üzemeltetés követelményét, különös figyelemmel a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtását végző központi szolgáltató által üzemeltetett informatikai rendszerekhez történő illeszkedés, kompatibilitás követelményeire.
A tervezés során biztosítani kell, hogy a fejlesztések minden költségeleme előre tervezhető, kiszá-mítható és dokumentált legyen, oly módon, hogy az megfelelő információt szolgáltasson a fejlesz-tés eredményterméke számviteli előírások szerinti bekerülési értékének pontos megállapításához.
A fejlesztés megrendelésére vonatkozó feltételeket és követelményeket úgy kell összeállítani, hogy a megvalósítás során – ha lehetséges – a lehető legnagyobb mértékben kerüljenek bevonásra mikro- és kisvállalkozások az alkalmazásfejlesztésben vagy az alkalmazás-fejlesztésen belüli fejlesztői részfeladatok ellátásába.
Az alkalmazás-fejlesztések tervezése, a fejlesztő szervezet beszerzése, kiválasztása, valamint a fej-lesztési feladat megvalósítása során be kell tartani a központi alkalmazásszolgáltató által az 1-11. pontban foglaltakra alapozottan kidolgozásra, nyilvánosan közzétételre és rendszeresen felülvizsgálatra kerülő fejlesztési-szakmai követelmény- és szabályrendszerben foglaltakat.
Az alkalmazás-fejlesztések során a szoftvernek biztosítania kell a felhasználók részére a webböngészővel történő teljes funkcionalitású használat lehetőségét, amennyiben az az adott szoftver sajátos rendeltetésével nem ellentétes.
Amennyiben az adott alkalmazás elektronikus dokumentumot állít elő, biztosítani kell, hogy a készített elektronikus dokumentum más szoftverrel is olvasható, illetve szerkeszthető legyen, legalább az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott és a szoftver felhasználása szempontjából értelmezhető, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által kötelezően elfogadott elektronikus dokumentumformátumok használatának a lehetővé tételével.
Az alkalmazás-fejlesztések során nem alkalmazható olyan technológiai
megoldás vagy rendszer, amely az adatkezelő kifejezett hozzájárulása nélkül
lehetővé teszi a harmadik fél általi hozzáférést, továbbá nem alkalmazható
olyan technológiai elem vagy rendszer komponens, amelynek felhasználási
feltételei egyoldalú szerződésmódosítást tesznek lehetővé, és ezáltal
lehetségessé válhat a harmadik fél általi adathozzáférés.
Az éles üzembe állításnál az adott alkalmazás rendelkezik az
informatikai elektronikus információbiztonsági, illetve adatvédelmi, valamint
a jogszabályokban vagy szerződésben meghatározott tanúsítvánnyal.
Az állami érdekű alkalmazásfejlesztések tervezése, illetve a fejlesztési
feladatok megvalósítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az
elektronikus ügyintézés lehetőségét a megvalósult alkalmazás elősegítse,
illetve biztosítsa.